Légkompresszor-kenőolaj funkciói és kiválasztási szempontjai

Lég szivattyú olaj elsősorban a sűrítőhengerek és a kipufogószelepek mozgó alkatrészeinek kenésére szolgál, ugyanakkor rozsdamentesítést, korrózióvédelmet, tömítést és hűtést is biztosít. Mivel a légsűrítők folyamatosan magas nyomáson és hőmérsékleten működnek kondenzáció jelenlétében, az olajnak kitűnő magas hőmérsékleten is stabil oxidációs tulajdonságokkal, alacsony szénkiválási hajlammal, megfelelő viszkozitással és viszkozitás-hőmérsékleti jellemzőkkel, valamint kiváló vízelválasztási képességgel és rozsda-/korrózióállósággal kell rendelkeznie.

I. Teljesítménykövetelmények

1. Az alapolaj minőségének kiemelkedőnek kell lennie

A kompresszorolajokat ásványi alapú és szintetikus alapolajokra osztják. Az alapolaj minősége közvetlenül meghatározza a kész olaj teljesítményét (az alapolaj általában a kész termék több mint 95%-át teszi ki), és az alapolaj minősége szorosan összefügg a finomítás mértékével — Minél nagyobb a finomítás mélysége, annál alacsonyabb a nehéz aromások és gumi tartalom, csökkentve a széntartalmat, valamint javul az adalékanyagok hatékonysága. Ez csökkenti a szénkiválás hajlamát a kompresszorrendszerekben, jobb olaj-víz elválasztást eredményez, és meghosszabbítja az élettartamot.

Ásványi alapú olajok: A gyártás során az alapolajakat tipikusan oldószeres finomításon, oldószeres viaszmentesítésen, hidrogénezésen vagy agyag segédfinomításon keresztül dolgozzák fel, majd többféle adalékanyaggal keverik.

Szintetikus alapú olajok: Kémiai úton szintetizált szerves folyékony alapolajokból gyártották, amelyeket különféle adalékokkal kevernek vagy javítanak. Ezek az alapolajok elsősorban polimerek vagy nagy molekulatömegű szerves vegyületek. Jelenleg a kompresszorkenésre használt szintetikus olajok főként öt kategóriába sorolhatók: szintetikus szénhidrogének (poli-α-olefinek), szerves észterek (diészterek), SNOT kenőanyagok, polialkilén-glikolok, fluorozott szilikonolajok és foszfát-észterek. Bár a szintetikus kompresszorolajok lényegesen drágábbak, mint a ásványi olajok, jelentősen jobb összességében gazdasági előnyökkel rendelkeznek: kiváló oxidációs stabilitás, alacsony szénkiválási hajlam, kenőképesség olyan hőmérséklet-tartományokban is, amelyek meghaladják a hagyományos ásványi olajok tűrését, hosszabb élettartam, valamint képesség a magas igénybevételi követelmények teljesítésére.

2. Az alapolaj frakcióknak szűknek kell lenniük

A kompresszorok működési körülményeinek elemzése azt mutatja, hogy az alapolaj frakcióösszetétele döntő tényező a kompresszorolaj minőségében. A széles frakciójú, azaz könnyű és nehéz komponensek keverékét tartalmazó olajok használata két fő problémát okozhat a kompresszorhengerekbe történő beinjektáláskor: A könnyű frakciók túlzott illékonyságuk miatt hajlamosak idő előtt elválni a munkafelületektől, csökkentve ezzel a kenés hatékonyságát; a nehezebb frakciók alacsony illékonysága miatt pedig nehezen hagyják el a munkateret a kenési feladat befejezése után. A hosszabb ideig tartó magas hőmérsékletnek és oxigénnel való érintkezésnek való kitettség elősegíti a széntartalmú lerakódások képződését. Ezért a kompresszorolajoknál inkább keskeny forrásponttartományú olajokat célszerű alkalmazni több forrásponttartományból álló keverékek helyett.

Például a 19-es sűrítőolaj, amely jelentős maradék komponenseket tartalmazó széles körben alkalmazható alapolajból készül, üzem közben jelentősen megnövekedett szénkiválást mutat. Minőségének javítása érdekében a maradék komponenseket el kell távolítani, és keskenyebb tartományú alapolajra kell cserélni.

3. A viszkozitásnak megfelelőnek kell lennie

A dinamikus kenési elvek szempontjából az olajfilm vastagsága növekszik az olaj viszkozitásának emelkedésével, de a súrlódás is ennek megfelelően erősödik. Ezért a viszkozitás kiválasztása a sűrítőolaj megválasztásának központi kérdése:

Túl alacsony viszkozitás: Nem elegendő olajfilm-erősség alakulhat ki, ami felgyorsítja az alkatrészek kopását, és csökkenti a hasznos élettartamot;

Túl magas viszkozitás: Növeli a belső súrlódást, emelve a sűrítő fajlagos teljesítményfelhasználását. Ez magasabb energia- és olajfogyasztáshoz vezet, miközben lerakódások kialakulását okozhatja a dugattyúgyűrű hornyokban, a szelepeknél és a kifúvó járatokban.